A szlávok a harcos avar néppel éltek katonai közösségben a Szudéták és a Duna alsó folyamáig terjedő térségben. A mai Csehország, valamint a Morvaország területén élő szlávok 623-ban fellázadtak az avar uralom ellen. A lázadókhoz a Keleti-Alpokban élő szlávok is csatlakoztak. A valószínűleg frank származású Samo vezetésével alapították meg az első szláv állami szervezetet − Samo törzsszövetségét (Samova plemenska zveza). A törzsszövetség a Keleti-Alpok térségében élő szláv lakosságot is felölelte, központja viszont a Dunától északra terült el. A törzsszövetség sikeresen ellenált mind az avar, mind a frank veszélynek.

658-ban − Samo király halála után − a szláv törzsszövetség felbomlott. Az avaroknak ismét sikerült felújítaniuk fennhatóságukat a szlávok felett. Valuk fejedelem vezetésével a törzsszövetségben élő kelet-alpesi szlávok külön fejedelemséget alkottak (a mai osztrák Karintia tartomány (Koroško) területén). Nekik sikerült megőrizniük függetlenségüket a Samo által vezetett törzsszövetség felbomlása után is. Ezt nagymértékben a kedvező földrajzi adottságok tették lehetővé. A Valuk fejedelem által vezetett alpesi szlávok térségének Karantánia lett a neve.