A kelet-alpesi térség szláv benépesítése / Naselitev Slovanov v vzhodnoalpski prostor
A benépesítés a 6. század végén volt a legintenzívebb, és két nagyobb hullámban történt:
- az első hullámban, 550 körül az észak felől (Morvaországból) érkező szlávok,
- a második hullámban pedig az avar fennhatóság alatt levő, délről érkező szlávok népesítették be a térséget.
Az Alpok lábánál elterülő gyéren lakott terület a germán nomád népek vándorlásával és a longobárdok Észak-Itáliába való költözésével szinte kiüresedett. A szláv bevándorlók hamarosan benépesítették Posavje felső részét és Podravje területét. A szláv népesség száma feltehetőleg 20.000 körül mozgott. A benépesítés eléggé aránytalan volt. Sűrűbben lakott területnek számított pl. a Klagenfurti-medence (Celovška kotlina) és Kranj környéke. A 7. és 8. században benépesítették Posočje dombos vidékét is, egészen a friuli síkságig, ahol longobárdok éltek.
Slovani so živeli v zemljankah, ki so bile približno 1 m globoko vkopane v zemljo, s pletenimi in z ilovico ometanimi stenami in samo enim prostorom, v katerem so imeli ognjišče. Ostanke zemljank, slovanske keramike in lončenine so našli npr. v Spodnjih Hočah, Pobrežju pri Mariboru in Murski Soboti.
Prodiranje Slovanov je prinašalo spremembe v vzhodnoalpski prostor. Rimska mesta, ki so se ohranila po selitvi germanskih plemen, so bila uničena, cerkvena organizacija s škofijami je razpadla. Pismenost in dotedanji pravni red sta izginila. Večina staroselcev je bila pobitih ali zasužnjenih. Nekateri so se umaknili v težko dostopne hribovske predele ali v dobro zaščitena obalna mesta. Slovani so spoznali planšarstvo, poljedeljstvo, vinogradništvo in sadjarstvo ter izdelovanje steklenih izdelkov. Staroselci so se v poznejših stoletjih zlili s Slovani.