jedro
 

Zágorec Csuka Judit költészete

ZÁGOREC CSUKA JUDIT (Göntérháza, 1967—)

Gyermekkorát szülőfalujában töltötte, majd Lendván járt középiskolába. 1991-ben szerzett tanári oklevelet Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kara magyar—könyvtár szakán. Jelenleg az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola könyvtárának vezetője.

2006-ban Budapesten az ELTE BTK Könyvtártudományi és Informatikai Tanszékén doktorált. Szakterülete a szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó-és könyvtörténet, valamint a kisebbségkutatás, az irodalomtörténet és a műfordítás.

Verseskötetei és fordításkötetei: Viharverten, verseskötet (1997); V ognjenem kresu, versfordítások szlovén nyelvre, (2001); Kiűzve az Édenből, verseskötet (2003); Slepci na zemljevidu, versfordítások szlovén nyelvre (2003).

"Versek mindenütt teremnek, és ennek örülni kell, minthogy egy ember vagy egy emberi közösség nemcsak azáltal teremti meg otthonát, hogy házat épít, megműveli a földet, műhelyeket és iskolákat alapít, hanem azzal is, hogy verset ír róla: versekben veszi birtokába az életnek és a világnak azt a darabját, amelyen otthont kell teremtenie. Talán ez a szellemi költemény is ösztönzi a kisebbségi sorsban élő fiatal magyar költőket arra, hogy számot vessenek mindazzal, amit szülőföldjük ad számukra, ami ezen a szülőföldön otthonos érték és hagyomány."
(Pomogáts Béla, irodalomtörténész)

Gyepűvidék, senkiföldje,
évszázadokon át őseim
szemfedője, buja termőföld,
apám búzaföldje, szülőföldem,
Muravidék.
(Szülőföldem)

Márciusi szélben

Márciusi szélben,
arculcsapott fényben,
megtépetten, de törve nem
Petőfi szellemében leng
a zászlód, még szívedben
dobban egy ágyúdörej,
szégyentelenül pirosban, fehérben
és zöldben vessed meg az ágyad,
hinned kell egy segesvári szélben,
egy nyelvben, egy közös útban, egy
közös múltban, hajszálgyökereidben,
őseidben!
Hinned kell, hiszen hited, fiad, anyád ideköt!

A költőnő szakterületei közül melyik a kakukktojás?
műfordítás
kisebbségkutatás
nyelvészet
irodalomtörténet