uvod
Mátyás király - „Mátyás, az igazságos”
Mátyás király - „Mátyás, az igazságos”
A fejezet bemutatása
Ki ne hallott volna már Mátyás királyról, a mesék igazságos királyáról? Ebben a fejezetben annak járunk utána, milyen uralkodó is volt ő valójában, hogyan erősítette a király hatalmát, merre növelte az ország területét.
Mátyás király alakja a magyar népmesékben
A Magyar néprajzi lexikon szerint Mátyás király alakja több európai népnél is megjelenik, gazdag hagyományai vannak a rutén, szlovák, szlovén nyelvterületeken. Tóth Béla A magyar anekdotakincs című gyűjteményében 1898-ban nyolcvan Mátyás királyhoz köthető mondát, anekdotát jegyzett fel.
A leismertebb mesék:
A leismertebb mesék:
Mátyás király és Toldi, Az okos parasztleány, Az igazmondó juhász, Mátyás király lustái (Az ország három lustája), Mátyás király és az öregember (Messzi-e még a messzi?), Mátyás király és a fiatal bíró (A nekeresdi bíró), Egyszer volt Budán kutyavásár, Mátyás király és Kinizsi Pál találkozása stb.
Mátyás király és a kolozsvári bíró
Nézd meg a filmet, és meséld el a tartalmát!
Mátyás király-„Mátyás, az igazságos" Mátyásról halála után számos monda keletkezett. A mondáknak nincs valóságalapjuk-legfeljebb egy kis részüknek, mint például a Mátyás király és Kinizsi Pál találkozásáról szóló monda egyes elemeinek. Gyakori motívumként jelenik meg, amint Mátyás egyszerű ruhába öltözve járja végig az országot, hogy közelebbről megismerje a szegények gondjait, és orvosolja azokat, az önkényeskedő főurakat pedig megbüntesse. A valóságban Mátyás királyt életében nem kedvelték. A sok háborúval ugyanis együtt jártak a hatalmas adók. 1490-ben bekövetkezett halála után azonban a nép sokszor visszasírta, ugyanis utóda, II. Ulászló nagyon gyenge kezű uralkodó volt, akinek uralma alatt a főurak szabadon garázdálkodhattak, mert nem volt, aki megakadályozza törvénytelenségeiket.
Legenda o dobrem vladarju
Furlanski zgodovinar Marcantonio Nicoletti (†1596) je prvi poročal o tem, da Tolminci pojejo tudi pesmi o kralju Matjažu. To so bile verjetno vojaške hvalnice, ki so jih razširjali preživeli udeleženci zmagovitih bojnih pohodov ogrskega kralja Matije Korvina. Tudi danes večina tolmačenj pripovedke o Kralju Matjažu navaja, da je Kralj Matjaž pravzaprav le eden izmed likov za zelo priljubljenega ogrskega kralja Matije Korvina, ki je vladal tudi Koroški v zgodnjem srednjem veku (od leta 1458-1490). Med njegovim vladanjem so na Koroškem vladali dobri časi. Drugi vladarji so se združili proti njemu. S preživelimi vojaki se je skril v votlino pod Peco, ki se mu je sama odprla in ga skrila. V votlini je Kralj Matjaž za mizo zaspal. Ko se bo njegova brada devetkrat ovila okoli kamnite mize, se bo prebudil. Takrat naj bi se na Koroško vrnili dobri časi. Kralj Matjaž bo s svojimi vojaki premagal vse sovražnike, pregnal krivico s sveta in spet zavladal.