jedro
 

A szentgotthárdi csata és Zrínyi Miklós

A szentgotthárdi csata és a vasvári béke (1664)

Német tudósítás a csatáról

1664 nyarán Köprülü török nagyvezír és a Montecuccoli vezette szövetséges csapatok ütköztek meg Szentgotthárd közelében. Zrínyi ez időben éppen a császárral tárgyalt Bécsben. A szövetséges csapatok visszaverték a 120 ezres török haderőt. Hamarosan a császár megkötötte Vasváron a törökkel a békét. Török kézben hagyta Várad és Érsekújvár kulcsfontosságú várait. Ez óriási felháborodást okozott a magyar nemesek körében. Világossá vált, hogy Bécs beleegyezett Magyarország török megszállásába, vagyis annak konzerválásába.
Zrínyi Miklós, a törökverő

Zrínyi Miklós
Zrínyi Miklós a szigetvári hős dédunokája volt. A törökök szomszédságában nevelkedett fel. Eleinte a Habsburgok pártján állt, de hamarosan felismerte, hogy Bécs érdeke nem egyezik meg a magyar érdekekkel, akkor sem, ha a török közös ellenség. Zrínyi nemcsak kiváló hadvezér és politikus, hanem költő is volt. A szigeti veszedelem című eposzában a dédapjának állít örök emléket. A többi művének legfontosabb mondanivalója a törökellenes összefogás szükségessége és az önálló magyar hadsereg megszervezése volt. Elképzelése szerint a nemeseken kívül a hajdúk és a szabadok, sőt a jobbágyok is részesei lehetnének a nemzeti haderőnek. 1664 elején Zrínyi téli hadjáratot hajtott végre a török ellen, amelyről aztán egész Európa beszélt. Eszék mellett a több kilométer hosszúságú tölgyfa gerendákból épített hidat gyújtotta fel. A Dráván és a környező mocsarakon átvezető híd a dunántúli török városok utánpótlását tette lehetővé. Zrínyi és támogatói új politikai koncepciót dolgoztak ki. Fő célja a két tűz közé szorult állapotból való menekülés. A szomszédos országokkal politikai és kereskedelmi szerződéseket kell kötni. Közös parlamenttel a kölcsönös megértést és szeretetet alapozzák meg. Sajnos a megvalósításra már nem volt módja. 1664 novemberében vadászat közben a grófot egy vadkan halálra sebezte a csáktornyai erdőben.