Valószínűleg német származású nyomdász. Mesterségét Itáliában tanulta. 1471-ben Rómából került Magyarországra. Budai műhelye volt az első nyomda Magyarországon és állítólag a hatodik Európában. Az első Magyarországon nyomtatott könyv a kolofon szerint a pünkösd előtti napon, azaz 1473. június 5-én jelent meg, a címe Chronica Hungarorum, azaz a Magyarok Krónikája. A feltételezések szerint egyedül dolgozott. Vitéz János halála után elhagyta Magyarországot.

A Bibliotheca Corviniana Mátyás könyvtára volt a budai várban. 2500 kötetével a Vatikáni Könyvtár után a második volt Európában. A bőrkötéses könyveken a hollós címer volt látható. A latin corvus szó magyarul hollót jelent. A könyvek két teremben voltak elhelyezve. Mátyás kora tudományosságának egyfajta enciklopédikus összegyűjtésére törekedett. Történeti, filozófiai és teológiai munkák mellett más tudományterületek alapvető kézikönyvei is helyet kaptak. A könyvek másolására műhelyt tartott fen Mátyás Budán. Külföldön is másoltattak, leginkább Firenzében. A kódexeknek mintegy 10 százaléka maradt fenn az utókorra.

Hunyadi Mátyás az országot nemcsak politikailag, hanem szellemileg is függetleníteni akarta, és a magyar értelmiséget igyekezett kivonni a külföldi egyetemek befolyása alól. Nem nézhette tehát közömbösen, hogy a magyar fiatalság két vele ellenségeskedő uralkodó, III. Frigyes német császár és II. Kázmér lengyel király székvárosaiban, Bécsben és Krakkóban szervezze meg szellemi kiképzését és ezzel együtt politikai iskolázottságát. Mivel ez időben Zsigmond óbudai egyeteme már megszűnt, és Nagy Lajos pécsi egyeteme szünetelt, az országnak ténylegesen egyeteme nem volt. Azonban mindjárt az elején nagy gondot okozott az, hogy hol alapítsanak egyetemet. Mátyás király székvárosát, Budavárt szerette volna az egyetem székhelyéül, Vitéz János érsek pedig saját prímási székhelyet, Esztergomot. Az eredmény kölcsönös megegyezésként Pozsony városa lett. A pozsonyi egyetem 1467-ben kezdett működni.