A budai vár

A budai vár
A budai vár Mátyás király idejében
Buda várát, akárcsak a visegrádi Fellegvárat, IV. Béla alapította, amelyeket aztán szinte minden király bővíttetett, átépíttetett. Buda várának központi épülete a Zsigmond korában emelt Friss-palota.
Az óriási épület leglátványosabb része a címertorony volt. Mátyás a Friss-palota 70 méter hosszú 18 méter széles nagyteremében fogadta a követeket, itt tartotta esküvőjét Beatrixszel. A palotához széles, vörös márványból készült reneszánsz lépcsőt építtetett, amelyet díszes bronz kandeláberek szegélyeztek. A vörös márványból készült kapukeretek hatalmas bronz ajtószárnyakat tartottak, amelyeknek domborművei Herkules tetteit ábrázolták.
A kapu felett valószínűleg Mátyás címerpajzsa volt látható. A kaputorony kockakövei hatalmas vasból kovácsolt ajtószárnyakat tartottak. A kapuhoz csatolták, de már az udvar belső részén helyezték el a konyhát, az őrök ülőhelyét s a börtönt. A kaputorony emeleti ablakaiból mind a négy égtáj felé nyílt kilátás. A várhegy déli oldalán alakították ki az előudvart, innen lehetett feljutni a kaputoronyhoz, amely a vár belső részeibe vezetett. Az előudvar közepén állt Herkules bronzszobra. Mátyás azon a helyen állíttatta fel a szobrot, ahol bátyját, Lászlót kivégezték.
Az előudvart a belső vártól széles árok s egy erős fal választotta el. Az árkon át híd vezetett a kaputoronyhoz. Mátyás új épületeket is emeltetett Budán, mégpedig a második udvar köré. Ez volt a reneszánsz Mátyás-szárny. A reneszánsz udvart emeletes palotaszárny fogta közre, amelynek emeleti részében voltak a nevezetes könyvtárszobák. Díszes termek, vörösmárvány kapuk, ablakok, belsőlépcsők, márvány- és bronzszobrok, domborművek ékesítették Mátyás király palotáját. A főkapu fölött aranyozott betűkkel ez a felirat volt olvasható: Hollós Mátyás, a győzhetetlen király. A főkapu fölötti fülkében a három Hunyadi szobra állt. Jobbra Hunyadi János, középen Mátyás, balra Hunyadi László. A termekben Mátyás és Beatrix címerei mellett még hollók, oroszlánok, tigrisek, leopárdok szobrai kaptak helyet. A termeket télen díszes cserepekből épített kandallók fűtötték. Az udvart vörös márványlapok borították, az udvar közepén gyönyörű márványkút emelkedett, tetején Pallasz Athéné szobrával. Az udvarhoz csatlakozott a kápolna, amelyben az egyházi szertartások zajlottak. A kápolna szomszédságában kapott helyet a két könyvtárterem. Művészien faragott polcok, a kényelmet s a nyugodt olvasást szolgáló székek, asztalok, takarók sorakoztak a teremben. A 17 méter hosszú, 13 méter széles olvasóterem a reneszánsz király kedvelt tartózkodási helye volt.