"Zrínyi Miklós, az író, politikus hadvezér, a 17. század leghíresebb magyar államférfija volt. Magyar-horvát eredetű nemesi családban született 1620-ban. A család nevezetes tagja volt az őse, Miklós, aki Szigetvár 1566. évi ostrománál tanúsított hősies magatartásával írta be a nevét a magyar történelembe. Miklós testvérével, Péterrel együtt tudatos nevelést kapott, amelyet Pázmány Péter érsek is felügyelt. Külföldi tanulmányaiból hazatérve Csáktornyán telepedett le és innen igazgatta muraközi birtokait. Katonai karrierjét a harmincéves háborúban kezdte. Hamarosan felismerte, hogy az országban dúló testvérharcnak véget kell vetni, a török kiűzéséhez nemzeti összefogásra van szükség. További életét ennek a célnak szentelte. Nagy irodalmi művében, a „Szigeti veszedelem" című eposzban dédapja, a szigetvári hős Zrínyi Miklós tetteinek állított emléket. Ezután inkább hadtudományi, semmint szépirodalmi műveket alkotott, ám a „Vitéz hadnagy", a „Tábori kis tracta" és a „Török áfium ellen való orvosság" című munkái így is a magyar széppróza remekei közé tartoznak.Zrínyi-egyéb méltóságai mellett-Zala megye főispánja is volt 19 évig. Ezalatt folyamatosan erősítette a Muraköz védelmét, amelynek magját a család csáktornyai vára alkotta. Innen tartotta szemmel a túlparti török mozgást, majd 1661-ben felépíttette Zrínyiújvárt, ahonnan 1664-ben elindította a török elleni téli hadjáratát, melynek során betört a török által megszállt területre, és felégette az ellenség hadi utánpótlásának biztosítását szolgáló eszéki hidat. Sikereit azonban nem nézte jó szemmel a Habsburg-kormányzat, amelynek tétovázása miatt Zrínyi 1664 tavaszán nem tudta visszafoglalni Kanizsát. A kudarcba fulladt hadjárat ellenére Európa szerte ünnepelték Zrínyit. Zrínyi nemcsak védelmi, hanem kulturális központtá is tette a csáktornyai várat. A barokk ízlésű kastély könyvtárral és régiséggyűjteménnyel is rendelkezett, vendégei között pedig gyakran megfordultak a szellem emberei. Zrínyi további tervei azonban már nem valósulhattak meg, mert 1664 őszén tragikus vadászbaleset áldozata lett. Az alábbi levelet Esterházy Pál a sereg egyik vezére írta a feleségéhez a Kanizsa elleni sikertelen hadjárat idején, amikor a magyarok Alsólendvánál táboroztak."

"Vettem leveledet, édesem, örülök jó egészségeden, Isten tartson tovább is meg benne. Ma mentem Lindvára a várban, ott ettem ebédet. Elég rossz vár, már egyik oldala ki is dőlt, főképpen az Nádasdy uram része.[...] "