Mire jó a divat? Miért viselnek az emberek ruhát? "A ruha egyszerű használati eszköz, melyet az emberek azért kezdtek el hordani, mert fáztak, és ki voltak téve az időjárás viszontagságainak" - válaszolná az emberek többsége. Ennél persze sokkal többről van szó. Az ember a kezdetektől fogva megpróbálta öltözetét vonzóvá tenni. A pattintottkő-korszaki leletekből tudjuk, hogy már az ősemberek is díszítették állatbőr ruhájukat különböző kagylókkal és gyöngyökkel. Bizonyára már ők is felismerték, hogy az öltözködés nem csupán védelmül szolgál, hanem segítségével az ember azt is megmutathatja, hogy előbbre való másoknál.

Az osztálytársadalomban a társadalmi rang, a gazdaság kifejezője lett. A ruhákat valaha az azt megfizetni tudók számára tervezték, s ezért a divat is hozzájuk alkalmazkodott. A fiatalok azt hordták, amit az idősebbek választottak számukra. A 19. század végén Franciaország számított a divat központjának. A nők merev fűzőket, hosszú abroncsos, magas nyakú ruhákat hordtak. A húszas években megkezdődött a harc a kényelmes divatért.

 

A divatforradalom fő képviselője Coco Chanel volt. A II. világháborúban a katonai stílus hódított, s nem csak a katonák viseltek egyenruhát, hanem a női divatban is népszerű volt a katonaruhák színe, szabása. Az 1960-as években, amikor egyre több tizenéves kezdett el pénzt keresni, mindez gyökeresen megváltozott. A tinédzserek lettek a legfőbb vásárlók, és ők diktálták mindenki számára a divatot.

A divat stílusformáló eszköz, melyet egyéniségünk kifejezésére használunk. Az öltözködés nem csupán egy szükséglet egyszerű kielégítése, hanem egyfajta kifejezésmód is, mely sokat elárul a személyről, aki a ruhákat felveszi. Ma már ez annyira benne van a köztudatban, hogy az első látásra kialakult vélemény egy ismeretlen emberről sokszor kizárólag a ruházkodás, esetleg a hajviselet alapján történik. Tükrözheti például a viselő vagyoni helyzetét, igényességét, sokszor még a világról alkotott alapvető nézeteit is megtudhatjuk, ha ezeket elég erőteljesen megjeleníti az öltözködésében. Gondoljunk például a hippikre a '60 -as évekből, akik erős politikai nézetüket fejezték ki egész viselkedésmódjukkal, öltözködésükkel.