jedro
 

A Muravidék a márciusi forradalom idején

A Muravidék a márciusi forradalom idején
1848. április 9.
A JOBBÁGYSÁGOT FELSZABADÍTÓ TÖRVÉNYEK KIHIRDETÉSE, ÉS NEMZETŐRSÉG SZERVEZÉSE A LENDVA-VIDÉKEN
Gyika Jenő főszolgabíró jelentése Csillagh Lajos Zala vármegyei másodalispánhoz (2 részlet)

"Ami a tervezett őrsereget illeti, ez idő szerint még csak Alsólendva mezővárosban állítottam fel, ahol is 1 kapitány, 2 hadnagy, 2 őrmester, és egy zászlótartó igazgatásaik alatt száz főbül álló rendőrségi közvitézeket alakítottam; azon megjegyzéssel azonban, hogy a helybeli uradalmi tisztség az ügyésztül fogva az utolsóig magát általánosan hátravonta, s a rendőrseregbe soroztatni nem engedte, mely hátravonulása a tisztségnek a rendőrségi polgárokat nem legjobb indulatra gerjeszté. Felfegyverkeztetésük még eddig semmibül áll. Fognak még alakíttatni Lentiben, Belatincon, és ha lehet, Dobronakon, Baksán és Zalalövőn, akiknek számát azonban előlegesen nem tudhatom."

"Zala megye 1848. március 30-ai közgyűlése - Batthyány Lajos miniszterelnök felhívása nyomán - elrendelte az úrbéri viszonyok és a papi tized megszüntetését, valamint a közteherviselés elvét megállapító, a király által azonban egyelőre még nem szentesített törvénycikkek kihirdetését."
1848. május 11.
PARASZTI MEGMOZDULÁSOK GRÓF BATTHYÁNY LAJOS MINISZTERELNÖK TÓTSÁGI BIRTOKAIN
Gróf Batthyány Lajos
Nagy Lajos uradalmi ügyviselő panaszlevele az alispánhoz (részlet)

Az első felelős magyar minisztérium elnökévé 1848. március 17-én kinevezett gróf Batthyány Lajos tótsági birtokain-a tótmaráci (Moravci) uradalomban is, csakúgy, mint másutt, a legelőelkülönözés megoldásának elmaradása okozta a leghevesebb indulatokat. A földszűkében lévő parasztok körében szinte mindennaposak voltak az erőszakos foglalások. Az intézkedő kormánybiztos az uradalmat a korábbi gyakorlat visszaállítására, a parasztokat pedig legelőelkülönözési perre utasította.
Az uradalmi tisztek részéről az volt az első reakció a paraszti lázongásokra, hogy a volt jobbágyság hálátlanságát emlegették a nemesség áldozathozatalával szemben. Némelyek a forradalmi vívmányokra nézve is veszélyesnek látták a megmozdulásokat, mások pedig már az ellenség kezét is felfedezni vélték a dologban. A Batthyány-kormány 1848 tavaszán még karhatalmat alkalmazott a rend védelmében, nyár végére azonban a sürgetőbb honvédelmi teendők háttérbe szorították a jobbágyfelszabadítás megnyugtató befejezésének feladatát.