povzetek
Összegzés
Összegzés
A török kiűzése után a Habsburgok rendezkedtek be Magyarországon. Intézkedéseik sértették a magyar társadalom szinte minden rétegét.
Ezért 1703-ban szabadságharc tört ki, amelynek élére II. Rákóczi Ferenc állt. Rákóczi kuruc kadserege a háború első szakaszában diadalmaskodott. Úgy tűnt, hogy az ország visszanyeri függeltenségét és szabadságát. De a nemzetközi politikának is köszönhetően ez nem következett be. A kuruc és császári csapatok vezetői Rákóczi távollétében megkötötték a szatmári békét. A béke a szabadságharc vezetői számára is részben kedvezett volna. De ők inkább az önkéntes száműzetést vállalták (Rodostó-Tekirdag, Törökörszág) mintsem, hogy idegen uralom alatt éljenek.
Ezért 1703-ban szabadságharc tört ki, amelynek élére II. Rákóczi Ferenc állt. Rákóczi kuruc kadserege a háború első szakaszában diadalmaskodott. Úgy tűnt, hogy az ország visszanyeri függeltenségét és szabadságát. De a nemzetközi politikának is köszönhetően ez nem következett be. A kuruc és császári csapatok vezetői Rákóczi távollétében megkötötték a szatmári békét. A béke a szabadságharc vezetői számára is részben kedvezett volna. De ők inkább az önkéntes száműzetést vállalták (Rodostó-Tekirdag, Törökörszág) mintsem, hogy idegen uralom alatt éljenek.
Rákóczi Ferenc családja
Rákóczi elődei meghatározó szerepet játszottak Magyarország történelmében. Az apai ágon fontos erdélyi fejedelmek voltak, így édespja I. Rákóczi Ferenc is. Apai nagyapja és dédapja is ezt a méltóságot viselte I. és II. Rákóczi György név alatt. Egyik dédanyja Lórántffy Zsuzsanna volt. Neki köszönhető a sárospataki kollégium felvirágzása. Számos hazai és külföldi professzort hívott meg Sárospatakra, a leghíresebb a cseh pedagógus és író, Comenius volt.
Édesnyja az a Zrínyi Ilona volt, aki több mint két évig védte Munkács várát a császári Habsburg csapatokkal szemben. Anyai nagyapja Zrínyi Péter volt. Ő részt vett a Habsburg-ellenes összeesküvésben, ezért 1671-ben kivégezték Bécsújhelyen (Wiener Neustadt).
De a Zrínyiek közül több elődje is fontos szerepet válalt a törökellenes harcban. IV. Miklós volt az a szigetvári hős, aki 1566-ban kirohant utolsó katonáival a török által ostromlott várból. Valamenyien hősi halált haltak. Dédunokája is fontos hadvezér és politikus volt. Ezenkívül az irodalommal is foglalkozott, dédapja hőstetteit a „Szigeti veszedelem" című hősi eposzban írta meg. Nagy terveket szőtt a török kiűzésével kapcsolatosan, de egy vadászat alkalmával 1664-ben tragikus halált halt. Sokan úgy gondolták, hogy merénylet áldozata lett, hiszen független magyar hadsergről és állomról álmodozott. Ez természetesen nem tetszett a Habsburgoknak, hiszen ők Magyarországot birodalmukba akarták olvasztani.