jedro
Oroszország
Oroszország - Rusija
A tatár hatalom alól elsőként felszabadult Moszkvai Fejedelemség fejedelmei már a tizenötödik századtól megszilárdították hatalmukat, és lecsökkentették a főnemesek jelentőségét. IV. (Rettegett) Iván cár (Ivan IV. Grozni) (1533-1584) uralkodása alatt jelentősen nőtt az ország területe kelet felé. A cár emellett a művészetek kedvelője is volt - ezt az udvara, a Kreml, valamint számos más korabel templom és kolostor is tükrözte.
A Rurik-dinasztiát kihalása után a Romanov-ház követte az orosz trónon. I. Nagy Péter (Peter I. Veliki) volt a kor egyik legjelentősebb abszolutista uralkodója. Az országa modernizálása és felemelkedése érdekében 1697 és 1698 között nyugat-európai országokat látogatott meg, ahol főleg a modern haditengerészet iránt érdeklődött. Viszatérve országába megalapította Szentpétervárt (St. Peterburg), és nekilátott a haditengerészete szervezéséhez. Svédország mellet így Oroszország lett a Baltikum második tengerészeti hatalma. A hadjáratai zöme kudarcba fulladt ugyan, Oroszország mégis az akkori Kelet-Európa fontos nagyhatalmává nőtte ki magát.
Ennek az átalakulásnak viszont magas ára volt. A cár számos az alacsonyabb társadalmi csoportok körében népszerűtlen refomot volt kénytelen bevezetni. A svéd példán létrehozott haditengerészet és a porosz mintára átszervezett hadsereg finanszírozására kirótt adók a jobbágyság helyzetét alaposan lerontották.
V osemnajstem stoletju je Rusijo dosegel tudi razsvetljeni absolutizem. Carica Katarina II. Velika (II. Nagy Katalin) se je na vse moči trudila iz Rusije narediti gospodarsko močno, stabilno državo, vendar je zaostanek države v razvoju za zahodnoevropskimi državami bil enostavno prevelik. Obenem prebivalstvo ni preneslo dodatnih davčnih bremen, s katerimi bi se lahko razvoj gospodarstva in vzdrževanje vojske nadaljevala. Nezadovoljstvo med podložniki je pripeljalo do številnih kmečkih uporov, ki pa jih je vojska neusmiljeno zatrla.
V osemnajstem stoletju je Rusijo dosegel tudi razsvetljeni absolutizem. Carica Katarina II. Velika (II. Nagy Katalin) se je na vse moči trudila iz Rusije narediti gospodarsko močno, stabilno državo, vendar je zaostanek države v razvoju za zahodnoevropskimi državami bil enostavno prevelik. Obenem prebivalstvo ni preneslo dodatnih davčnih bremen, s katerimi bi se lahko razvoj gospodarstva in vzdrževanje vojske nadaljevala. Nezadovoljstvo med podložniki je pripeljalo do številnih kmečkih uporov, ki pa jih je vojska neusmiljeno zatrla.
Kljub temu je Katarina II. Velika po zaslugi svojih uspešnih vojaških pohodov (med drugim se je polastila tudi dela razkosanega poljskega kraljestva) in zaradi svoje podpore znanosti in umetnosti postala ena najbolj znanih razsvetljenih absolutistov svojega časa.