jedro
 

Kovine - Fémek

Železo / Vas

Zelezo - Vas

Általános:

Vegyjel: Fe
Csoport: VIII
Atomtömrg: 55,6 g/mol
Rendszám: 26
Halmazálapot: szilárd
Sűrűség: 7874 kg/m3
Olvadáspont: 1808 K
Forráspont: 3023 K
Opis: fehér ezüst színű,lágy, kemény fém

Železo je v normalnem stanju navadna (prava) kovina. Je temno sive barve, mehko, krhko in feromagnetno, kar pomeni, da ga magnet močno privlači. Na zraku se prevleče s plastjo hidratiranega železovega oksida, kar poznamo kot rjavenje železa ali korozija. Železo in nikelj sta znana po tem, da sta zadnja elementa, ki nastaneta v zvezdni nukleosintezi, in sta zaradi tega najtežja elementa, ki za nastanek ne potrebujeta supernove ali podobnega kataklizmičnega dogodka. Železo in nikelj sta tako najpogostejši kovini v kovinskih meteoritih in v gostih kovinskih skorjah planetov, kot je Zemlja.

A vas az elektromosságot és a hőt közepesen vezeti, és mágnesezhető. A vason kívül csak két másik fémes elem, a kobaltés a nikkel mágnesezhető. A vas legfontosabb ötvözete az acél, ami ötvözőként szenet és más ötvözőelemeket tartalmaz. Az ötvözők, de a szándék nélkül vasba került többi elem hatására is, az acél keményebbé, szilárdabbá – bizonyos határon túl pedig akár rideggé is – válik.

Je četrti najbolj pogost element na zemlji. Največja nahajališča železove rude so v Afriki. Železo so ljudje uporabljali že v železni dobi. Železo je tudi biološko pomemben element, ki ga potrebujemo vsi. V naših telesih tvori rdeče krvničke, ki delujočim mišicam prenašajo kisik. Pomanjkanje železa v telesu povzroča slabokrvnost, utrujenost in splošno pomanjkanje energije.

A vasat az állati élet is „felfedezte" magának, és a vér előállítására használta. A vas az oxigénnel való affinitás miatt alkalmas a hemoglobin létrehozására. A vas szilárdsági előnyeit azonban az életfolyamatok nem hasznosítják