A reformáció és az ellenreformáció Magyarországon

A reformáció és az ellenreformáció Magyarországon
A fejezet bemutatása
Ebben a fejezetben a reformáció elterjedését fogod megismerni Magyarországon. A mozgalom fő célja az egyház megújítása volt. Európa legismertebb reformátora Luther Márton volt. A fejezetben megismered az oktatás és a könyvnyomtatás elterjedését is. Ezen kívül az ellenreformációról is beszélünk, amely a katolikus egyház tevékenységét tükrözi a reformációval szemben.
A reformáció
A reformáció fő célja a római katolikus egyház megújítása volt. A folyamatot Luther Márton inditotta el 1517-ben, és később számos irányba ágazott el. A protestáns vallás összefoglaló neve a katolikus vallásal szemben álló református irányzatoknak, vallásoknak.

A lutheránus vagy evangélikus vallás
Luther Márton
Luther Márton által létrehozott új vallás, a lutheránus, róla kapta a nevét. Ezt a vallást ma már evangélikusnak hívjuk. Luther Márton fő követelései a búcsúcédulák eltörlése és a Biblia anyanyelvre való fordítása volt. Ezen kívül még számos újításért szállt síkra, így például elutasította a pápa és a zsinat tévedhetetlenségét, valamint a papok nőtlenségét. Luther hívei és ellenfelei eleinte nagy szócsatába keveredtek, később pedig háborúba is.
 
A református vallás vagy a kálvinizmus
Kálvin János
Kálvin János továbbgondolta a lutheri elveket, róla nevezték el az új vallás ezen ágát, a kálvinizmust, amelyet ma már református vallásként ismerünk. Kálvin János 1536-ban adta ki "A keresztény vallás tanítása" című művét. Ebben világos rendszerbe foglalta a reformáció tanait, amelyek a református vallás hitnézeteivé váltak.
Unitárius vallás
Dávid Ferenc
Az unitarizmus azon keresztény gyökerű irányzatok gyűjtőneve, amelyek Isten egységében hisznek, és elutasítják a Szentháromság tanítását. Ma az unitárius gondolatrendszer, a vallás egy nyitott gondolkodású, személyes megközelítése, mely a hitek és kétségek széles körének ad teret. Bár gyökerei a zsidó és a keresztény hagyományokban vannak, mégis az egész emberiség lelki, kulturális és szellemi felismerései számára nyitva áll. Az unitarizmus központi gondolata a vallásszabadság biztosítása minden egyén számára. Szerintük mindenkinek alapvető joga van az élet értelmének felelősségteljes módon való kutatásához, és az azokból való következtetések levonásához.