Az Árpád-kori gazdaság és társadalom

Az Árpád-kori gazdaság és társadalom

 A fejezet bemutatása

Ebben a fejezetben megismered a magyar társadalom átalakulását a honfoglaló nomád pásztorkodó társadalomból a feudális hűbéri társadalomba. Betekintést kapsz a gazdaság átalakulásába, a kézművesség és a kereskedelem fejlődésébe és a különböző várostípusok kialakulásába. Megismered az Árpád-ház kihalásának okait.

A nomád pásztorkodó társadalom jellegzeteségei

A honfoglaló magyarok pásztorkodó életmódot éltek. A legkisebb, önállóan túlélni képes egysége a társadalomnak a (B) volt. Tagjait kötelék fűzte össze. Több (B)   (C) alkotott. A háborús időben a (C) (A) szerveződtek.

A honfoglaló magyarok   tözse törzsszövetséget kötött, amelyet a törzsfők pecsételtek meg. A törzsfők névsora Anonymus szerint a következő: , , , , , és .

  

 
A hűbéri rendszer
Egészístd ki a szöveget!

A hűbéri rendszer nyugaton a Birodalomban alakult ki. A főszereplője a hűbérúr (A) vagyis a , akinek földbirtoka (feudum) van, és a hűbéres, aki lehet (B) vagy (C) földesúr. A hűbérúr ad a hűbéresnek, a hűbéres pedig (D) szolgálatokkal tartozik neki. Mivel a király és a földesurak közötti viszonynak az alapja a földadomány vagyis a , ezt a rendszert nevezzük. A hűbéres kifejezés egy viszonyról szól, amelyben a földesúr a és a király iránt tanúsít.

A feudális magyar állam alapjait király fektette le. A föld 80%-a a tulajdonában volt. A a királyi birtokból adományozott a (A) és az (B) földesuraknak. A király hatalma és a katonai ereje a földesurak szolgálatától (D) függött.