jedro
 

A csodaszarvas (magyar népmonda)

A csodaszarvas

(magyar népmonda)

Tudtad-e, hogy a magyarok hosszú évszázadokon át nem ismerték, hogyan kerültek mai hazájuk területére?

Az Urál hegység keleti lejtőin lévő őshazából úgy hatezer évvel ezelőtt indultak útnak a magyar elődök, hogy letelepedésre alkalmas új hazát keressenek maguknak. Ahogy minden népnek ezen a földön, úgy a magyarságnak is létezik többféle mondája és legendája a nép eredetét illetően.

Az akkori időkről szóló mondák segítenek abban, hogy könyebben elképzeljük életüket. A számos legenda között talán a legismertebb az Emese álma és A csodaszarvas legendája. Míg az Emese álma című mondát a török népekkel hozzák összefüggésbe, addig A csodaszarvas legendáját a finnugor népekkel. A turul és a csodaszarvas azóta is jelképe a magyarságot övező történelemnek, és a magyarok totemállatává váltak. A csodaszarvas az újjászületés és a megújulás, valamint a Nap jelképe.

A két totemállat
    

         CSODASZARVAS                       TURULMADÁR

A monda
A monda idegen szóval "legenda" vagy "saga" [szága]. Íratlan történelem, mely rendszerint tábortüzek, őrtüzek, pásztortüzek mellett vette kezdetét, amikor öreg harcosok fiatalkori élményeikről meséltek fiaiknak, unokáiknak. Így élt tovább a monda, nemzedékről nemzedékre.
Arany János: Rege a csodaszarvasról
A csodaszarvas című mondát Arany János is feldolgozta Rege a csodaszarvasról címmel. Az írásmódja néhány helyen eltér a mai helyesírástól. Régiesen fejezi ki magát. Érezteti, hogy régi időkbe vezeti az olvasót. Ágról ágra helyett ágrul ágra, szájról helyett szájrul szájra változatot ír, melyet egyes magyar tájakon még ma is hallhatunk (nyelvjárás).

A refrénben található párhuzam: „Száll a madár ágrul ágra, / Száll az ének szájrul szájra” a népköltészeti alkotások keletkezését, terjedését és fennmaradását érzékelteti. Azt fejezi ki, hogy miként a madár száll ágról ágra, úgy adják át egymásnak az emberek a népköltészet kincsét.

Hallgasd meg érdekességként Arany János és Sebő Ferenc dalszövegét, amit a Kaláka együttes zenésített meg!