Magyar filmművészet 3
A magyar film nemzetközi rangot a 60-as években jelentkező alkotók munkáival vívott ki. Számos film új, friss hangot, tematikát hozott, nemzetközi fesztiválon is dobogós sikert aratott.
Gaál István Sodrásban (1963) c. filmje a Karlovy Vary-i fesztivál nagydíját, Kósa Ferenc Tízezer nap (1965—67) c. filmje pedig a cannes-i fesztivál legjobb rendezői díját kapta.
Jancsó Miklós a Szegénylegények (1965) c. munkájával vált külföldön is az egyik legismertebb magyar filmrendezővé.
A középnemzedék több képviselője is emlékezetes alkotásokkal jelentkezett: Herskó János Párbeszéd (1963), Bacsó Péter Szerelmes biciklisták (1965), Zolnay Pál Hogy szaladnak a fák (1966), Kovács András Falak (1967), Huszárik Zoltán Szindbád című alkotása 
Latinovits Zoltán „színészkirállyal".
A fiatalon elhunyt Latinovits Zoltán összetéveszthetetlen színészegyéniség, aki számos magyar film főhősét tette emlékezetessé.
Število napačnih: 0
Szabó István Oscar-díjas és Kossuth-díjas magyar filmrendező, kiváló művész. Több mint hetven nemzetközi díjat nyert filmjeivel. Oscar-díjat kapott a Mephisto című filmért, és jelölték a Bizalom, a Redl ezredes és a Hanussen című filmjeit a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. Négy díjat vehetett át Cannes-ban. Megkapta a David di Donatello-díjat és a Brit Filmakadémia legjobb külföldi filmnek járó díját, továbbá két filmjével nyert díjat a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Bizalom, 1980, Édes Emma, drága Böbe, 1992). A napfény íze 1999-ben Európai Filmdíjat kapott. 2002-ben világszerte elismert filmrendezői munkásságáért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést. 2004-ben Prima-díj elismerésben részesült, 2007-ben pedig Jubileumi Prima Primissima-díjban. Az ajtó című filmje nyerte a Michael Curtiz-közönségdíjat Los Angeles-ben.